Adatok:
Részek: 11
Sugárzás: 1996 tavasz
Dalok:
Kubota Toshinobu (feat. Naomi Campbell) – La La La Love Song
Infó még a sorozatról: itt és itt
Történet:
Már az első benyomásoknál írtam róla. Összeköltözős dorama, amiket szeretni szoktam. A két főszereplőnk: Hidetoshi Sena és Hayama Minami. Sena zongoraművész, pontosabban jelenleg gyerekeket tanít zongorázni, mert az összes meghallgatáson általában rosszul teljesít. Minamit pedig elhagyja a vőlegénye, lelép az esküvő napján. Ő pedig elrohan a lakásába, ahol Sena nyit ajtót, mint a vőlegény szobatársa. Mivel nincsen más lehetősége, Minami beköltözik Senához.
Karakterek:
Hidetoshi Sena alapjában véve egy csendes nyugodt srác, amolyan „művészlélek” szerintem. Eléggé érzékeny és kedves is. Keresi az útját, önmagát, a zongorázással is sok gondja van, szóval tökéletesen az a szereplő, aki a történet során jól tud jellemfejlődni, és így a munkájában is előbbre haladni.
Hayama Minami energikus, vicces, szókimondó. Kedveltem, mert a sok átlagos női karakterek mellett egy-egy ilyen női főszereplőt látni mindig felüdülés. Azért a legtöbb doramában nagyjából egy kaptafára készülnek a női főszereplők, és örülök, hogy olyannal találkozok, aki kitűnik a sorból.
Mellettük még 4 fontosabb mellékszereplőnk van. Minami öccse, Shinji. Ő az a kissé csapodár, rosszfiús karakter. Aztán Ryouko-chan, akibe Sena szerelmes. Rumiko, Shinji barátnője, és Momoko-chan, Minami legjobb barátnője. Ők is aktívan alakítják a történetet.
Szereplőgárda:
Kimura Takuyát először láttam ilyen visszahúzódó fiúként, és kezdem egyre jobban megszeretni az alakításait. Jó volt, hogy végre egy picit másabbat is kaptam tőle, egyre inkább a szívembe zárom. Remek volt.
Yamaguchi Tomoko abszolút új volt nekem, nem láttam még semmiben, de teljesen korrekt volt!
A mellékszereplők meg amolyan megszokott mellékszereplői közepesen erős szintet hoztak, jó volt.
Pozitívumok:
– A zene, pontosabban a főcímdal. Már első hallásra megtetszett, és – bár szégyellem is magam miatta, de én az a fajta vagyok, aki ezeket átnyomja, de – itt mindig végighallgattam.
– Momoko-chan: annyira jó karakter volt! Komolyan a kedvencem volt, mert butuska, vicces, és a hangposta üzenetein is nagyokat lehet röhögni.
– A befejezés. SPOILER Nagyon féltem, hogy az lesz, mint sok ilyen fejlődős, önmegvalósítós sorozatban, de itt hálaég nem éltek azzal az általam nem kedvelt fordulattal, hogy a főhősünk x évre elutazik. SPOILER
– A zene: olyan okos dolgokat mondtak a zenével kapcsolatban
Negatívumok:
– Elég sokszor voltak üresjáratok, amikor lassúnak találtam.
Amit tanultam belőle:
– Ha még egyszer az életben szingli lennék, tuti kinéznék magamnak egy helyes srácot és beköltöznék hozzá. Ha az élet olyan lenne, mint a doramákban, akkor egymásba szeretnénk 😀
Értékelés:
6/10
Legutóbbi hozzászólások