Seisei Suru Hodo, Aishiteru – első benyomás

Csak úgy kapkodok ide-oda az idei év romantikusai között, pedig még egyiket sem sikerült befejeznem. Most mégis elkezdtem egy újat, mert hát Takizawa Hideaki, ennyi.

Történet: Klisékupac, bár ilyen témájú sorozatból azért vannak szép darabok is, meglátjuk. A történet annyi, hogy a főszereplő hölgyemény beleszeret a főnökébe, aki nős. Persze van valami bonyodalom a feleséggel is, meg a kikosarazott volt barát is eléggé gázos karakter lesz, aki majd bonyolítja a dolgokat.

Színészek: Tudom, hogy Takky nem az a hú, de szuper tehetség, én mégis nagyon bírom, ha nem is a tehetségéért, akkor a pofázmányáért 😀 És ezt nem úgy értem, hogy ő egy ikemen és de szépfiú, hanem komolyan olyan arca van, ami nekem kifejezetten bejön. Kevés ilyen fejjel rendelkező férfiembert tudnék példának felhozni (talán még Gackt). Takei Emi nem volt rossz eddig, amiben láttam, átlagos tehetségnek mondanám, reméljük, hogy azóta csak fejlődött és akkor nem lesz gond. Mellékszereplők: Nakamura Aoi, Triendl Reina Plusz izgi szereplő az étteremvezető  Naoki, akit Genking alakít és gyönyörű! Fogalmam sincsen róla, hogy ki ő, vagy mit kell tudni róla, de mindjárt nézek is utána 🙂

Összességében nem volt rossz első rész, pörgősebb volt, mint az ilyen féle első részek lenni szoktak. Külön tetszik, hogy belelátunk az üzletbe, ezeket a doramákat bírni szoktam.

Idősebb csajok, fiatalabb fiúk – top 9

Toplistázzunk!

Mostanában – bár amúgy eddig is – sok olyan sorozatot néztem, ahol az volt a történet mozgatórugója, hogy a főszereplő fiú sokkal fiatalabb, mint a főszereplő nő. Rengeteg ilyen sorozat van, és nagyjából az összes JE-s fiú játszott – vagy játszani fog az elkövetkezendő időkben – ilyenben szerintem 😀

Sokat gondolkoztam, milyen szempontból közelítsem meg az összehasonlítást, hogyan épüljön fel a lista. Első verzióban csak is a párok közötti kémiáról lett volna szó, de inkább úgy döntöttem, csak a doramákat rakom sorba. Annak függvényében, hogy mennyire szerettem őket. Összesen 9 ilyen sorozat jutott eszembe, úgyhogy ezekről lesz szó.

9. Natsu no Koi wa Nijiiro ni Kagayaku

Ebben a sorozatban Takeuchi Yuuko és Matsumoto Jin alakítja a főszereplő párost. Azért soroltam csak 9. helyre, mert habár végignéztem, egyáltalán nem sokra emlékszem belőle. Nagyon felejthető darab és úgy emlékszem, szinte minden kémiának híján volt a szereplő párosunk.

8. Sore wa, Totsuzen, Arashi no You ni…

Kifejezetten fájdalmas darab, ha jól emlékszem, még egy csók sem csattan el soha a szereplőink között. Ez azonban sokkal jobban megmaradt, mint az előző, ez pedig sajnos nem a lehengerlő kémia, vagy Esumi Makiko érdeme, hanem inkább YamaPié, aki táncos fiút alakít a sorozatban.

7. Anego

Igazán friss az élmény, csak pár napja fejeztem be. Nem volt itt semmi baj, legalábbis Shinohara Youko és Akanishi Jin kémiája remekül működött. Meg hát ez legalább nem akarta elhitetni az emberrel, hogy harminc éves nő létére a főszereplőnk még csak meg sem csókol senkit… Ennek ellenére utáltam a sok nyivákolást amiatt, hogy ő már sosem megy férjhez. Bár azt is meg kell mondanom, hogy eddig a sorozatig sosem értettem meg, miért is akkora probléma ez.

6. Ohitorisama

Vicces, még hangosan is nevettem rajta, főleg az elején. Mizuki Arisa és Koike Teppei kémiája viszont csapnivaló. Egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy Teppei-kun simán elveszik a tizenéves lányok között, ráadásul vagy egy fejjel alacsonyabb is minden pasinál a sorozatban. A valóságban ezt kizártnak tartom, hogy megtörténjen. És hogy akkor mégis miért 6.? Mert tanárokról szól, iskolában játszódik és Teppei épp olyan szerencsétlen kezdő tanárként, mint én is vagyok néha 😀

5. Kimi wa Petto

Az egyik legelső doramák egyike, anyukám MatsuJun szeretetének forrása. Koyuki nagyon idegesítő egy nő, de MatsuJun tűrhetővé teszi. Miatta abszolút aranyos az egész, és van benne fiatal Eita is! A végét utáltam.

4. Sapuri

Nekem bejönnek ezek a céges sorozatok is, meg persze ebben Itou Misaki mellett Kamenashi Kazuya van – aki egyébként rettenetesen vékony és csúnya itt! -, de szerintem még mindig korrektül játszik.

3. Last Cinderella

Egész friss darab és ennek köszönhetően hitelesebb is, mert mertek belenyúlni a feketelevesbe a készítők. Csak a poszter ne lenne olyan ronda! Ebben igazi rabu-rabu van a szereplőink között. Shinohara Ryoko már profin játssza a 30 feletti nőt, Miura Haruma pedig döglesztő! És hatalmas respect a vége miatt!

2. Koishite Akuma

Máig nem értem, miért nem kedvelik sokkal többen ezt a sorozatot. Pedig ilyen témában az egyik kedvencem. Persze a főszereplő tanárnő, nálam ez sokat számít. De a kémia is működik, főleg hogy bonyolultabb az egész, mint egy sima „beleszerettem a tanárnőbe” történetnél. Katou Rosa kedves, Nakayama Yuuma meg úgy játszik 15 évesen, hogy meghajolok előtte. Még sírtam is rajta.

1. Majo no Jouken

Az abszolút kedvenc, a téma alfája és omegája nekem a Majo no Jouken. Igazából magamról sosem tudnám elképzelni, hogy ilyen megesne velem, mégis fontos témát boncolgat. És Matsushima Nanako itt lett az egyik kedvencem, csak úgy, mint Takizawa Hideaki is. A kémia is működik, sokkal jobban, mint az elvárható lenne. Bármikor újranézném, ha valaki adna nekem két szabad napot!

Észrevétel? Ellenvetés?

Ha tudtok még ilyen sorozatokat, szívesen várom a címeket, mert azt hiszem, ezek az egyik kedvenceim a romantikus műfajon belül!

Majo no Jouken – 魔女の条件

Adatok:

Részek: 11

Sugárzás: 1999 tavasz

Dalok:

Utada Hikaru – First Love

Infó még a sorozatról: itt és itt

Történet:

Tanár/diák szerelem. Michi a 26 éves tanárnő, akit éppen eljegyeznek, nagyon megrémül ettől. Tanárnő, de nem igazán tud bánni a diákjaival és nem is ez az álma. És akkor megjelenik Hikaru, a 17 éves fiú, aki új iskolába iratkozik, Michi osztályába. Hikaru apja meghalt, az anyja igazgatja a kórházat, aminek ő az örököse, de ő nem ezt akarja, vagyis fogalma sincsen, mit akar az életétől. Aztán egymásba szeretnek…

Karakterek:

Nagyon szerettem mindkét karaktert. Michit, aki utálja az apja befolyásolását a munkahelyén, utálja igazából a munkáját is, keresi az útját. Ráadásul ott van a nagyon idegesítő barátja, aki a legbutább módon kéri meg a kezét.

Hikaru pedig egy átlagos 17 éves srác, aki szintén nem találja a helyét a világban. Az anyja kissé betegesen ragaszkodik hozzá, ő meg lázad a szülői szigor és figyelem ellen. Valahogy egyértelmű, hogy Michibe kapaszkodik, és Michi is belé.

A többiek közül nagyon szerettem még Michi anyukáját. Talán ő az, aki a legtöbbet változik a sorozat folyamán, és ez olyan jól mutatja, hogy a döntéseink mások életét is mennyire befolyásolják.

Az apa karaktere az egyik legidegesítőbb, amit valaha láttam, persze csak a vőlegény után. Hát bevallom, én is ezerszer inkább választottam volna Hikarut, mint Masaru-sant.

Hikaru anyukája szintén olyan karakter, akit nem igazán lehet megszeretni. Nyilván félti a fiát, őrizni, óvni akarja, miután a férje meghalt, csak ő maradt neki. De sosem szabad túlságosan is magunkhoz kötni senkit.  

Szereplőgárda:

Matsushima Nanako játssza Michit. Számtalan sorozatban láttam már. Nem tartom kiemelkedő tehetségnek, de általában teljesen rendben megoldja a dolgokat.

Takizawa Hideaki elkápráztatott. De tényleg. Annak ellenére, hogy Johnny’s-os (és velük nagyjából képben vagyok), igazából sosem figyeltem fel rá a sorozat előtt. De aztán itt teljesen jól hozta Hikaru szerepét. 

Akiket karakterként nagyon nem szerettem, az azért volt, mert tényleg jó munkát csináltak, legalábbis szeretnék ebben bízni. Egy embernél azonban teljesen biztos vagyok ebben. Kuroki Hitomit ki nem állhattam itt, pedig aztán a Golden Bowlban meg szerettem. Úgyhogy ez mindenképp azt jelenti, hogy igazán jó színésznő!

Pozitívumok:

– A zene: hogy én mennyire szeretem ezt a dalt Utada Hikarutól!

– A téma: szerintem a tanár/diák szerelem nagyon érdekes és izgalmas téma, mindamellett, hogy természetesen legtöbbször elítélendő, de itt például egyetlen pillanatig sem ítéltem el a szereplőket, és ezért is ilyen érdekes az egész.

– Meglepődtem, hogy ennyire jól sikerült eltalálni a harmóniát a szereplők között. Szerintem a 17 éves Takizawa Hideakinak nem lehetett könnyű eljátszani ezt a szerepet.

– A történet hangulata, valahogy nekem nagyon bejött, annyira, hogy már másodszor is újranéztem, és ahogy most írom a bejegyzést, ismét kedvem lett hozzá.

– Bár nem kapcsolódik szervesen ide, de muszáj megemlítenem, mert éppen nézem a Stand Up!!-ot, amiben szintén utalnak a sorozatra, vagyis annak egyik jelenetére. Picit spoilerezek, de mindig is akartam volna én is könyvtárban csókolózni 😀 A sorozatban ugyan nem csak csók van, de az a jelenet annyira jó, ha csinálnék válogatást a kedvenc csókos jeleneteimről, tuti dobogós lenne!

Negatívumok:

– Valami hiányzott. Vagy 5 percig gondolkoztam, hogy mit írjak ide, de nem tudom jól megfogalmazni. Valami hiányzott belőle, hogy tényleg teljesen lenyűgözzön. Talán kellett volna még egy kis szikra a szereplők közé, vagy lehetett volna egységesebb a történet íve.

Amit tanultam belőle:

– Sosem szabad teljesen magunkhoz láncolni senkit, főleg nem egy gyereket, akinek előbb-utóbb a saját életét kell élnie, a saját családjával. És ebből következik a másik, amin el kell gondolkozni. Vajon mennyire van jogunk beleszólni a gyerekünk (vagy bárki más) párválasztásába?

Értékelés:

9/10