Kaitou Yamaneko 6. rész

Nobuta Power Chu~nyu~! 🙂

Umareru – első benyomás

Nagyon megfogott a történet, amikor először olvastam róla. Aztán folyamatosan ott motoszkált az agyam hátsó részében, többször is belefutottam az utóbbi hetekben, ma épp Ohkura Tadayoshi révén jutottam el hozzá, én nem bírtam ki, hogy ne kezdjek bele.

Történet: Van egy családunk, apu és anyu, meg a négy gyerek. A két legidősebb már dolgozik, úgy-ahogy megpróbálnak helyt állni a munka világában. A két fiatalabb pedig középiskolás. Aztán az apa meghal. A feleségéről pedig kiderül, hogy terhes 51 évesen. Szerintem igazán lebilincselő az alapötlet is, mert tényleg fontos téma, hogy a nők egyre később szülnek. És persze ez nyilván magában foglalja az abortusz, a női jogok és minden hasonló kérdését. Már az első részen is ejtettem pár könnycseppet.

Színészek: Horikita Maki igazából a főszereplőnk, legalábbis én úgy érzem. Rajta kívül a családtagok: Tanaka Misako, Ohkura Tadayoshi, Nakajima Kento és Taketomi Seika. Mellékszerepben Sakai Wakana (akit én bírok!), Ousugi Ren, Suzuki Ryouhei.

Összességében tetszik, bár nem az a könnyen fogyasztós darab. Gondolkodós, családi dráma, ezeket nekem írják igazából 🙂

Nobuta wo Produce

Újranézés, sok évvel az első megtekintés után. Akkor hát adjuk meg, ami jár, íme az értékelésem a sorozatról! (Ezt a bejegyzést már hónapokkal ezelőtt megírtam, de elfelejtettem posztolni, végre most sikerül!)

 Adatok:

Részek: 10

Sugárzás: 2005 ősz

Dalok:

Shuuji to Akira – Seishun Amigo

Infó még a sorozatról: itt és itt

Történet:

A címadó hölgyemény (Nobuta) új diákként érkezik az iskolába. Egyből kipécézik és kezdődik a piszkálódás. De Kiritani Shuuji úgy dönt, a szárnyai alá veszi a lányt és titokban producerének áll, hogy népszerűvé tegye. Segít neki ebben a kissé fura Kusano-kun is.

Karakterek:

Hölgyeké az elsőbbség. Nobuta tehát. Nagyon kedves, valamint végtelenül kitartó és bátor karakter. Ha valakit piszkálnak, lehet belőle erőt meríteni.

Kiritani Shuuji a főszereplőnk. Nagyon hasonlóak vagyunk, mert én is éppen ilyen tudok lenni másokkal. Hogy miért is nehéz nekem őszintének lennem, arra én még nem jöttem rá, Shuuji rájön, nagyjából.

Akira az abszolút kedvencem, nagyon szeretem. Ódákat bírnék zengeni róla, és most jöttem rá, hogy teljesen megfeledkeztem róla az álompasis felsorolásban. Habár a Nobuta nem romantikus sorozat, de azért akinek Akira jutna, az a lány igazán királynőnek érezhetné magát mellette!

Szereplőgárda:

Itt láttam először Horikita Makit, később anyukámmal mindig úgy beszéltem róla, hogy tudod, a Nobuta, mert ő nem túl jó a japán nevek memorizálásában. Korrekt, nagyon szerettem a félénk Nobuta alakítását.

Kamenashi Kazuya jó, hozza a szokásosat, de valahogy furcsa. Pár évvel ezelőtt még meg voltam győződve róla, hogy zseniális színész, most már nem érzem ezt. Talán az lehet a bibi, hogy a hétvégén az összes KAT-TUN albumomat letöröltem? 😀

Yamashita Tomohisa szerintem jó színész. Annyira jó karaktereket kap a sorozatokban, hogy lehetetlen nem megkedvelni őket. Az összes közül az Akirás alakítása tetszik legjobban. Utána akarok olvasni, mennyi volt ebből saját ötlet és mennyi forgatókönyves dolog.

Pozitívumok:

– Az egyik legszebb történet a barátságról. Nagyon szeretem a romantikus történeteket, de a legjobb, hogy ez sosem akar több lenni, mint aminek lennie kell.

– Akira mindenestül: konkon, Akira shock, az hogy mindig megbotlik… sorolhatnám.

– A tanulság. Ha magányosak vagytok, szívmelengető végignézni.

– Az apró poénok, pl. az utolsó részben a fűrész.

– A zene: Ike Yoshihiro ❤

Negatívumok:

– Tanárként figyeltem így másodjára a háttérben dolgozó tanárokat is. Az osztályfőnökük pl. csomó helyzetet kezel rosszul. Nem értem, mire fel kapja meg a leveleket.

Hasonló dorama:

 Mondhatnám bármelyik barátságról szóló sorozatot, de igazából nem, a Nobuta ilyenből a legjobb!

Amit tanultam belőle:

Nobuta Power ChuNyu 🙂 Amikor először néztem, még szinte minden új volt, hiszen ez az egyik első doramáim egyike, abból az időből, amikor még egyetlen szót sem értettem ki a japán nyelvből. Nagyon jó volt most újranézni és érteni szinte mindent!

Értékelés:

10/10

Nobuta wo Produce – első benyomás

Kicsit furcsa odaírni az első benyomást, de ebbe a kategóriába illik mégis ez a post. Nyilván nem először látom, mert az egyik kedvenc sorozatom. Pont ezért is álltam neki újranézni, mert hiányzott az a kellemes érzés, amit akkor éreztem, amikor először láttam.

Színészek: YamaPire egyetlen rossz szavam sem lehet, épp olyan jó, mint amire emlékeztem, azt hiszem mindig is Akira volt tőle a kedvenc karakterem. Kame azonban kevésbé tűnik jónak, mint évekkel ezelőtt, amikor még miatta kezdtem el nézni. Nyilván azóta találkoztam már pár tehetséges színésszel és kicsit nyitottabb vagyok 🙂 Horikita Maki meg olyan, amilyennek lennie kell egy ilyen karakternél.

Zene: Ike Yoshihiro ❤

Hangulat: Ez még mindig működik. Kíváncsi vagyok azért, hogy mennyire fog lenyűgözni így évekkel később. Amikor először láttam, akkor még talán ha 10 doramát láttam összesen. Majd megírom, ez úgyis egy klasszikus darab, itt a helye az értékelésének is 🙂

Atashinchi no Danshi – アタシんちの男子

Adatok:

Részek: 11

Sugárzás: 2009 tavasz

Dalok:

GIRL NEXT DOOR – Infinity

Infó még a sorozatról: itt és itt

Történet:

A főszereplőnk Chisato, aki az apja adósságai miatt folyton menekülni kényszerül, de egy nap megmenti egy férfi, aki furcsa ajánlatot tesz neki. Feleségül kéri egy hónapnyi időre. A lány beleegyezik, de egy hónap múlva a férje meghal, ő pedig megörökli a családot a hat fiúval…

Karakterek:

Nem Mineta Chisato volt azt a karakter, aki miatt végignéztem a sorozatot. Bár elég fura helyzetbe keveredik, szerintem néha eléggé fura módon próbálja megoldani a dolgokat. Bár persze érdekes szituáció, nem tudom, én mit tennék.

Mindenesetre a fiúk karakterei sokkal érdekesebbek. Shou, Fuu, Takeru, Masaru Satoru és Akira. Mindegyiknek van valami stiklije. Satoru például nem mer kijönni a szobájából, Masarunak eléggé érdekes komplexusai vannak a nőkkel kapcsolatban, Takeru valami motoros banda tagja, és így tovább.

Szereplőgárda:

Horikita Makit a szerethető színésznők között tartom számon, eléggé hasonló a szerepeiben, de mégis van valami kellemes aurája, amitől nem válik olyan színésznővé, akit ki nem állhatok.

A fiúk miatt néztem meg igazából, mert hát ott van Mukai Osamu, aki igazából csak most kezdett híresebb lenni az utóbbi pár évben, de engem mindig megfogott még mellékszereplőként is.

Kaname Junt is sok szerepben láttam már, nem rossz színész, de nekem nagyon ellenszenvesnek tűnik, magam sem értem miért. Mindenesetre itt is egészen jót alakított.

Okada Yoshinoriról el kell mondani, hogy nem egy szépség. Kedves és szimpatikus, de nem azért szeretik (már ha szeretik), mert helyes, és kötve hiszem, hogy rajongó nők ezrei őrülnének meg érte. Én mégis kedvelem, talán egy picit ezért is.

Yamamoto Yuusuke szerepe a legőrültebb az egész sorozatban, zseniálisan hozza a dolgot, persze kissé yamamotoyuusukésen túljátszva, de azért mindenképpen az ő szerepe volt a legextravagánsabb!

Seto Koujit a Koizora óta figyelgetem, egészen jó, a Rinne no Améban szinte már zseniális. Mégis sokszor érzem ugyanolyannak, megszokottnak, ha hasonlóak a szerepei, ezért esik jól olyan szerepben látni, ami különleges karakter köré épül, itt annyira ez nem jellemző.

Pozitívumok:

– A szaunázások: a legjobb jelenetek

– A kastély: elfogadnám egy játékgyáros kastélyát!

– Seto Kouji és Yamamoto Yuusuke együtt: semmi perverz gondolat, de ők már többször játszottak együtt, hogy szerintem ez a játékukon is meglátszik.

– Kibogozandó múlt: mindig szeretem az ilyet, és főleg különleges azért, mert igazából ez egy vidám dorama, mégis van benne elég gondolkoznivaló

Negatívumok:

– A műkosz Chisato arcán, na meg a paróka…

– A néha picit bugyutának érzett történet

– Sokszor nem tudtam eldönteni, hogy mennyire lehet komolyan venni, és mennyire viccnek ezt az egészet, eléggé a határon mozog, és néha ez összezavart

Amit tanultam belőle:

– A sorozat remekül bemutatja, hogy még a huszonéves férfiak is tudnak úgy viselkedni, mint az ötévesek 😀

Értékelés:

5/10