Ruri no Shima – első benyomás

Már nagyon rég el szerettem volna kezdeni, mert egyrészt izgalmasan hangzik a története, másrészt szinte csak olyan sorozatot ismerek, ami nagyvárosban játszódik. Pedig biztosan teljesen más az élet egy pici szigeten Japánban. Kíváncsi lettem rá emiatt is.

A történet: Van egy picike sziget, itt játszódik a történet. Alig laknak rajta és mivel nincsen több gyerek a szigeten, be kellene zárni az iskolát. De persze az ottlakók ezt nem akarják, hhiszen ez a sziget végét jelenthetné, így hát megpróbálnak keríteni valakit a szigetre. Ekkor jön a képbe Ruri, aki éppen kimászik a nevelőotthon ablakán és végül az anyja is beleegyezik, hogy a szigetre költözzön…

Szereplők: Tetszik Ruri vadócsága, elég történetanyagot ad a sorozat végéig, de persze pont emiatt lehet tudni, hogy a végére úgyis megváltozik. A szigetlakók is izginek tűnnek, mindegyikük életében van valami dráma, ami majd úgyis mind előkerül a sorozat során.

Színészek: Nem igazán kedvelem Narumi Rikot, mégis annyira érdekes volt számomra a történet, hogy bele mertem kezdeni. Talán majd meggyőz, hogy igenis jó színész. A legnagyobb bajon egyébként nem is a gesztusaival, a mimikájával vagy a játékával van, hanem a hangjával. Nem bír szépen és érthetően beszélni! Mellette csomó mindenki van, akit ismerek. Gyorsan egy névsorolvasás: Konishi Manami, Konihata Fumiyo, Hirazumi Sei, Katsumura Masanobu, Shiomi Sansei, és Takenouchi Yutaka, aki a legrejtélyesebb de szimpatikus karakter.

Azt hiszem, végig fogom nézni. Külön is érdekes, hogy nagyon kevesen látták, pedig olyan szép. Ha nem is a történet, de a látványvilág nagyon szép. Aki szereti a tengert, annak kifejezetten ajánlott 🙂

Ryuusei no Kizuna – 4. rész

Nagyon szeretem Nino karakterét! Ő a kedvencem az egészben, a komoly, legidősebb testvér, aki mindig védi a fiatalabbakat, pont ezért túl korán kellett felnőnie. A zseniális figura, aki a háttérből irányítja a szálakat. Az egyik legszimpatikusabb karakter mostanában.

És Nino nagyon jól csinálja a dolgát. Sosem tartottam kiemelkedő tehetségnek, de most kezd levenni a lábamról.

Gakkou no Kaidan – első benyomás

Valaki állítson már le! Kellett nekem végignézni éppen mik futnak még most Japánban… megint belekezdtem egybe. Mondjuk ezt egy pillanatig sem bánom. Akkor varázsolt el így utoljára egy dorama, amikor a  Kazoku Game-t kezdtem el nézni.

Történet: Van egy félénk lány, akit igazából senki sem fogad be a suliban, aztán őt választják meg a diáktanács elnökének. Igazából szívatás az egész. A sulit 8 gazdag gyerek uralja, a diáktanács szinte semmibe sem tud beleszólni. A főszereplőnk gyáva és tehetetlen, mígnem találkozik egy fura alakkal, aki folyamatosan lebakázza, ráordít párszor és a csajszink elkezd változni, kiállni magáért és másokért. Szívemnek való történet!

Színészek: Kamiki Ryuunosuke 🙂 Annyira jó! A többiek is rendben vannak, a főszereplő csaj (Hirose Suzu) szimpi, a diákok zöme nekem ismeretlen, de a tanári karban ott van pl. Kaneko Nobuaki és Namase Katsuhisa, aki szerintem megnyerné a “doramatörténelemben legtöbbször tanárkaraktert alakító színész” díját 🙂

Valahogy az egészet nagyon jól eltalálták. Az első pillanattól kezdve megfogott mind a történet, mind a kivitelezés. Biztos, hogy ezen remekül fogok szórakozni és minden percét élvezni fogom!

Ryuusei no Kizuna – első benyomás

Nagyon régi adósságot pótolok már ezzel. Valahogy mindig kimaradt, bár úgy emlékszem, elkezdtem, csak végül nem volt kedvem befejezni. Talán majd most!

Történet: Szeretem az alapsztorit. Három kiskölyök kiszökik éjszaka hullócsillagokat nézni annak ellenére, hogy a szüleik nem engedték el őket. Míg távol vannak, valaki meggyilkolja a szülőket. Aztán eltelik 14 év, és már csak pár hónap van, hogy elévüljön az eset és a gyilkos megússza az egészet. De a három testvér ezt nem akarja annyiban hagyni…

Színészek: Ninomiya Kazunari, Nishikido Ryo, Toda Erika, Kaname Jun, Terajima Susumu, Kiritani Kenta és még mások is. Mondjuk már szert tettem egy bizonyos színész felismerő rendszerre az agyamban, így a fantomkép alapján simán meg tudnám mondani Ninoéknak, hogy hé, ez Emoto Akira 😀 Legalábbis azt hiszem nem fogok tévedni, de majd meglátjuk!

És hogy igazából mi volt az ok, amiért belekezdtem? Kudou Kankuro, mint forgatókönyv író. Eddig nem csalódtam!

Second Love – első benyomás

Csak új sorozatokat kezdek, de befejezni egyiket sem fejezem… Mindegy, előbb utóbb csak eljutok addig, hogy végre végezzek párral. Mindenesetre a Second Love nagyon bolygatta a fantáziámat, úgyhogy bele kellett kezdenem.

Történet: Szokásos szerelmi dráma. Van a tanárnő, aki nem túl sikeres a munkájában. Meg a táncos, akit szintén mindig visszautasítanak. Aztán ők összegabalyodnak.

Színészek: Kamenashi Kazuya valamiért kezd egyre kevésbé lenyűgözni. Bezzeg három évvel ezelőtt odáig lettem volna érte. Mert most nem csontos, normálisan néz ki, egészen férfias is (önmagához képest). Kár, hogy valamiért kiábrándultam belőle. Fukada Kyoukot pedig nem tudom hol és miben láttam. Végignéztem az összes szerepét, elvileg egyiket sem néztem még meg, mégis ismerem… Sajnos ő sem tűnik egy igazán jó színésznőnek, de majd meglátjuk.

Összességében nem nyűgözött le. Volt benne pár jó jelenet, pl. Kame tánca, de egyelőre nem látom, hogy sok újdonságot tudna hozni. Bár azt meg kell hagyni, merészek az alkotók. Ugyanis már az első részben van szexjelenet, és nem is akármilyen. Már csak a kivillanó cici hiányzik 😀 Kár, hogy a színészeken látszik, hogy zavarban vannak, és még eléggé akadozik, de legalább próbálkoznak hihetőbb japán sorozatot is készíteni.

Majd meglátjuk, mi lesz még belőle, remélem, hogy azért egy kicsit legalább meg fogom szeretni.

Itazura na Kiss 2: Love in Tokyo – első benyomás

Tegnap késő este nagy nyugodtan nézegettem a mydramalistet, amikor is láttam, hogy az egyik figyeltem elkezdett egy új Kamés doramát. Hát sokkot kaptam, hogy mennyire nem vagyok képben mostanában a sorozatokkal (mentségemre legyen mondva: 2015-ben még nem voltam egészséges, most is influenzából lábadozom), így utánakerestem, mik mennek jelenleg. Ennek eredményeként megtaláltam ezt, és bele is kezdtem. Emlékszem, hogy olvastam, hogy lesz 2. évad, de nem gondoltam, hogy már ilyen hamar.

Sztori: Kicsit húzom a számat. Az első két rész alapján semmi változás sincsen. Kotoko hülyét csinál magából, Irie ezt elviseli és hűvösen, de menőn megoldja. Nem tudom, hogy a tajvani verzióban milyen a 2. évad, mert azt még nem láttam, és az animében sem tudom, hogy van tovább, egyáltalán van-e, utána fogok nézni.

Karakterek: Kotoko annyira cuki még mindig, komolyan tudom bírni. Még a nyávogása és siránkozása sem irritál. Nagyon kevés ilyen női karakter van… Irie viszont megint olyan hideg, uhhh :S Szomorú lettem, mert azért ennél sokkal több szenvedély kéne abba a házasságba.

Színészek: Miki Honoka még mindig teljesen jó, persze ugye csak 17 éves, ettől kicsit lenyűgöző is, meg persze a szenvedélyes szerelmi részeknél nekem még mindig nem az igazi. Furukawa Yuuki is olyan jó, mint az elsőben. Talán csak az én hibám, hogy kicsit sokkal több mosolyra számítottam, lévén hogy házasok… viszont nagyon bírom a parancsoló hangját, én is tuti egyből engedelmeskednék 😀

Reméljük, hogy azért lesz is normális történet, normális bonyodalom és végül Irie-kun is megenyhül és szenvedélyesebbé válik. Abban mondjuk nem reménykedek, hogy Kotokonak több lesz az esze 😀 Irie anyját mondjuk már most rühellem megint! Valahogy az egész kicsit megkopottabb, mint az első volt, de talán nem lesz rossz!

Over Time – első benyomás

Megint csak ezer éve várolistás darabot találtam. Na meg persze hangulatom lett a régi doramákhoz, így ezt választottam.

Színészek: Igazából Sorimachi Takashi miatt választottam, de hát ezt nálam már lehet sejteni. Egészen pontosan 11 percbe tellett, hogy fülig szerelmes legyek a karakterébe, szóval jó munka volt. A többi színész és színésznő egyelőre nem gyakorolt rám nagy hatást, de Esumi Makikoval legalább már találkoztam. És annyira szeretem, hogy ilyen mély hangja van, ez eddig nem is tűnt fel.

Történet: Előtte megint nem néztem utána, szeretem mostanában, ha meglepnek egy-egy alapsztorival is. Sokkal izgibb, mint képben lenni azzal, mi fog történni az első részben. Amúgy ez egy együttlakós dorama lesz, tudjátok, amikor pár barátot egy szobába pakolunk, aztán néhányan úgyis egymásba szeretnek 🙂

Egyébként 1999-es. Eléggé gány minőségben lelhető fel, szóval simán régebbinek gondoltam volna. Viszont igazi nosztalgia ez a korszak nekem. Szeretem a hangulatát ezeknek a 90-es sorozatoknak. Reméljük, hogy az egész dorama is tetszeni fog a végére is!