Samurai High School – első benyomás

A okusenek mellett gondoltam nézzünk valami mást is, ami nem túl megerőltető. Végignéztem a legnépszerűbb sorozatok közül, amik nekem kimaradtak, így akadtam a régóta várólistás Samurai High Schoolra.

A történet: A főszereplő srác lassan végez a középiskolában, de nem igazán motivált semmire, nem tudja mihez kezdjen, nem nagyon tanul és eléggé gerinctelen kis akárki. Aztán kezébe kerül egy könyv, amit kinyitva megszállja egy régi samurai szelleme, akit történetesen ugyanúgy hívtak, min tőt és éppen annyi idős is volt, mikor harcolt. Aztán ez a szamuráj szellem kicsit felforgatja a dolgokat.

A színészek: Miura Haruma jó, ezt tudjuk. Az első negyed óra nekem mondjuk kifejezetten nem jött be, mert eléggé túljátszottnak éreztem ezt a nyikhaj szájcsücsörítős karaktert, akihez persze egészen más a szemurájos karaktere. Enélkül is lehetett volna érezni a különbséget. Shirota Yuu egészen meglepett a gyáva és dadogós mellékszerepben, An meg An, mint eddig mindig, semmi egetverő extra, olyan átlagos.

Első ránézésre eléggé kiszámítható történetvonalat várok, nagy karakterfejlődéssel a végére. Meglátjuk, egyelőre pár részt még biztosan bevállalok. Mostanában semmi sem tetszik, remélem ez a majdnem tíz éves sorozat van még annyira nosztalgikus, hogy végig tudjam nézni! 🙂

All time top 10, avagy a top kedvenc 10 japán sorozatom!

Kitaláltam, hogy a toplisták valójában a legjobb dolgokat foglalják össze, és én ilyet még sosem írtam. Jöjjön hát a – jelenleg – all time kedvenc 10 japán sorozatom! A listára első körben 32, majd 29 cím került fel. Így arra jutottam, ketté veszem a listát, és készítek majd egy másikat is, ahol olyan sorozatokat sorolok fel, amelyek több figyelmet, több nézőt és még több elismerést érdemelnének!

(És itt egy zárójeles megemlékezés azokról a sorozatokról, amik a célvonatban estek ki: Bloody Monday, Hanakimi, Jin, Kazoku Game, Koizora, Last Friends, Rich man, poor woman, Tatta Hitotsu no Koi)

De akkor legyen most szó az én kedvenc 10 doramámról.

10. Gokusen

Nagyon nehéz döntés volt szelektálni, de a Gokusent nem volt szívem kizárni. Életem legelső doramája volt a Gokusen 2. Itt most mind a három sorozatra gondoltam egyben. Tanárként ezt az egyetlen olyan sorozatot tettem fel a listára, aminek a tanítás a témája. Akármennyire bénák is néha a harcjelenetek, mégis ez az a sorozat, amiből erőt merítenék, ha mutatkoznának rajtam a kiégés jelei. Yankumi idealizmusa annyira szívet melengető, a sorozat humora is megkedvelhető, de a legjobb, hogy a sebhelyek másnapra mindig begyógyulnak a Gokusen világában 😀
Legemlékezetesebb jelenet: nem tudok kifejezetten egyet említeni, de nagyon szeretem azokat a részeket, amikor a nagypapával beszélgetnek és kortyolják a sakét. Meg persze Fight-oh! (amit én is csinálok néha, ha nehéz napom van, vagy zűrös gyerekekkel kell lennem :D)

9. 14 Sai no Haha

Ezt pedig a téma fontossága miatt nem tudtam kihagyni. Egészen összetett, sok problémával foglalkozó sorozat, amelyben fel kell nőnie a szereplőknek. Kicsit ez is idealitsa, de szép az üzenete. Tini koromban abortusz-ellenes voltam, most sem támogatom, csak jobban megértek bizonyos körülményeket. Mindenesetre ez egy igazán remek dorama, aki szereti a családi drámákat, annak biztosan nagyon fog tetszeni. Itt szerettem meg Shida Mirait, és az egyetlen szerep, amiben nem kedveltem Miura Harumát. Kedvenc részem belőle az, amikor az anyuka és a lánya beszélgetnek a korházban a szülésről és anyaságról.

8. Love Shuffle

Igazi kis romantikus darab, de azokból is a nagyon élvezhetők közé tartozik. Ráadásul van benne mindenféle karakter, és pont ettől lesz izgalmas. Ha unalmas már azt nézni a kb. 11 részen keresztül, hogy hogyan szeret egymásba két ember, ennél ez sokkal összetettebb, merthogy legalább hatan vannak. Vadidegenek kezdetben és mégis igazán jó barátokká (és/vagy többé) tudnak válni. Meg persze mindenki megpróbálja megtalálni az életben a helyét, ez is szép benne. A legjobb jelenet a liftben játszódik az elején, meg a panda!

7. Buzzer Beat

Gyöngyszem, amit nagyra tartok, mert itt szerettem meg Kitagawa Keikot és mai napig erre a sorozatra (meg a Nobutára) szeretek gondolni, ha Yamapi nem túl jó alakításai jönnek velem szembe. Itt még tudott annyira játszani, hogy a két főhős annyira lenyűgözött, hogy az idióta mellékszereplők sem zavartak. Meg persze körítésnek ott a zene és a sport, ami mindig jól van bemutatva a japán doramákban. Kedvenc részem az az ölelős jelenet a földön ülve!

6. Ikemen Desu Ne

Mert ha a japánok csinálnak feldolgozást, azt is japán módra csinálják, ami igazán szimpatikus. Át lehet venni úgy egy sorozatot, hogy nem azt érzi az ember, hogy én ezt már láttam, csak más színészek játszották, meg más nyelven beszéltek benne. Hanem okosan, ügyesen az alapszituációt felhasználva, maguk szájízére igazítva csinálnak belőle egy jó verziót. Aminek egyetlen apró hátránya, hogy kevesebb részes, mint a koreai verziója, így talán kevésbé vicces. De ugyanúgy megállja a helyét! Meg hát gender-bender fan vagyok, így ha bárki beöltözik ellentétes neműnek, vagy testet-lelket cserél, azokat én mindig megnézem, és általában szeretem is.
Kedvenc rész… hú, nagyon sok van. Talán az elején még, az első fellépés utáni sírás és vigasztalás. Újra kell néznem, mert hiányzik!

5. Tumbling

Mint már említettem, a japánok nagyon ügyesen mutatják be a sporttal kapcsolatos témát a sorozataikban. Nem tudom, ehhez miért értenek jól, talán az alapból bennük lévő nagyobb kitartás miatt, ami egy sporthoz és a sikerhez elengedhetetlen? Mindenesetre nem láttam még olyan sport témájú sorozatot, amiben igazán csalódnom kellett volna. A Tumbling meg kicsit még meg is van fűszerezve gokusen-féle rossz fiúkkal, akik aztán olyan szép karakterfejlődésen mennek keresztül! Ráadásul az egyik mellékkarakter annyira megihletett, hogy az asztalfióknak írogatott valamelyik regényemben fel is használtam. 🙂
Kedvenc részem belőle az összes, amikor gyakorolnak. Lenyűgözőek!

4. Nobuta wo Produce

Még ha Horikita Maki nem is olyan kifejezetten kiemelkedő a sorozatban, szerintem sok ember a fél karját odaadná, ha ilyen barátai lennének. Mindegyik karakter egy külön csoda, még a mellékszereplők is értelmesek, szeretnivalóak. Ráadásul olyan szívet melengetően mutatja be a barátságot, hogy az ember úgy érzi, a világ végére is követné a saját barátait. És persze a legjobb, hogy nem akar több lenni ami, és előtérbe sem kerül a romantika hármójuk között. Emellett itt is merem azt hinni, hogy Yamapi tud játszani, és persze Kame is rendben van.
Kedvenc részem a búcsúzás, meg persze a Nobuta Power chu~nyu~ 🙂

3. Virgin Road

Különleges, régi darab a 90-es évekből. Nagyon kevesen láthatták szerintem Magyarországon, ezért majdnem a másik listába tettem, de aztán rájöttem, hogy én ezt szeretem annyira, hogy megérdemeljen itt egy 3. helyet. Zengtem már ódákat róla, amikor értékeltem, és most is csak azt tudom mondani, hogy szívemnek kedves darab. A leginkább rendben lévő az apa karaktere, de mindenki más is szerethető (egy kivétellel). Sok-sok rétege van, amiben olyan fontos dolgokról esik szó, mint család, felelősség, gyermekvállalás, szülőség… Nézzétek meg, ha szeretitek a romantikus sorozatokat!
Kedvenc rész: “Menta wa buji?”

2. Majo no Jouken

Sokat gondolkoztam, hogy ez első vagy a 2. helyre kerüljön-e ez a sorozat, de végül nagy nehezen, így döntöttem. Nem vagyok maradéktalanul elégedett, mert ez is kiemelkedően jó darab. Fogalmam sincs, mi fogott meg benne. Kevés olyan dorama van, aminél már az első pár percben tudom, hogy kedvencet avatok, ez olyan volt. Szeretem a témáját is, mert fontos, érdekes társadalmi kérdést feszeget. A színészek is nagyon jók, teljesen egyben van az egész!
Legemlékezetesebb jelenet a könyvtáron kívül… az összes? Tényleg nem tudok választani, ezt is szívesen újranézném!

1. Hana Yori Dango

Azért lett végül is ez az első, mert ez volt az egyetlen dorama, amit egy nap alatt kétszer néztem meg. Először magam délelőttől délutánig, majd annyira meg akartam mutatni anyukámnak, hogy este 7-kor újrakezdtük, folyamatosan hajnal 2-ig, míg be nem fejeztük. Aztán a végén mindketten bőgtünk 😀 Kultusz-sorozat, aki nem látta, annak ezt kell legelőször bepótolnia. Minden igazán jó benne. A színészek, a történet, a megvalósítás. Ódákat zengek, igen.
Legemlékezetesebb jelenet talán az első randis esőben várástól a liftig alvásig 🙂

Ennyi hát az én top 10-em, akinek van kedve, elmondhatja a sajátját, főleg ha van benne olyan, amit még nem láttam. Meg persze ezzel is lehet vitatkozni!

A legközelebbi toplistában olyan doramák lesznek, amiket jobban kellene szeretni, és tudom, hogy adós vagyok még egy bosszuállós toplistával is, ha végzek az Ouroboros-szal!

Idősebb csajok, fiatalabb fiúk – top 9

Toplistázzunk!

Mostanában – bár amúgy eddig is – sok olyan sorozatot néztem, ahol az volt a történet mozgatórugója, hogy a főszereplő fiú sokkal fiatalabb, mint a főszereplő nő. Rengeteg ilyen sorozat van, és nagyjából az összes JE-s fiú játszott – vagy játszani fog az elkövetkezendő időkben – ilyenben szerintem 😀

Sokat gondolkoztam, milyen szempontból közelítsem meg az összehasonlítást, hogyan épüljön fel a lista. Első verzióban csak is a párok közötti kémiáról lett volna szó, de inkább úgy döntöttem, csak a doramákat rakom sorba. Annak függvényében, hogy mennyire szerettem őket. Összesen 9 ilyen sorozat jutott eszembe, úgyhogy ezekről lesz szó.

9. Natsu no Koi wa Nijiiro ni Kagayaku

Ebben a sorozatban Takeuchi Yuuko és Matsumoto Jin alakítja a főszereplő párost. Azért soroltam csak 9. helyre, mert habár végignéztem, egyáltalán nem sokra emlékszem belőle. Nagyon felejthető darab és úgy emlékszem, szinte minden kémiának híján volt a szereplő párosunk.

8. Sore wa, Totsuzen, Arashi no You ni…

Kifejezetten fájdalmas darab, ha jól emlékszem, még egy csók sem csattan el soha a szereplőink között. Ez azonban sokkal jobban megmaradt, mint az előző, ez pedig sajnos nem a lehengerlő kémia, vagy Esumi Makiko érdeme, hanem inkább YamaPié, aki táncos fiút alakít a sorozatban.

7. Anego

Igazán friss az élmény, csak pár napja fejeztem be. Nem volt itt semmi baj, legalábbis Shinohara Youko és Akanishi Jin kémiája remekül működött. Meg hát ez legalább nem akarta elhitetni az emberrel, hogy harminc éves nő létére a főszereplőnk még csak meg sem csókol senkit… Ennek ellenére utáltam a sok nyivákolást amiatt, hogy ő már sosem megy férjhez. Bár azt is meg kell mondanom, hogy eddig a sorozatig sosem értettem meg, miért is akkora probléma ez.

6. Ohitorisama

Vicces, még hangosan is nevettem rajta, főleg az elején. Mizuki Arisa és Koike Teppei kémiája viszont csapnivaló. Egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy Teppei-kun simán elveszik a tizenéves lányok között, ráadásul vagy egy fejjel alacsonyabb is minden pasinál a sorozatban. A valóságban ezt kizártnak tartom, hogy megtörténjen. És hogy akkor mégis miért 6.? Mert tanárokról szól, iskolában játszódik és Teppei épp olyan szerencsétlen kezdő tanárként, mint én is vagyok néha 😀

5. Kimi wa Petto

Az egyik legelső doramák egyike, anyukám MatsuJun szeretetének forrása. Koyuki nagyon idegesítő egy nő, de MatsuJun tűrhetővé teszi. Miatta abszolút aranyos az egész, és van benne fiatal Eita is! A végét utáltam.

4. Sapuri

Nekem bejönnek ezek a céges sorozatok is, meg persze ebben Itou Misaki mellett Kamenashi Kazuya van – aki egyébként rettenetesen vékony és csúnya itt! -, de szerintem még mindig korrektül játszik.

3. Last Cinderella

Egész friss darab és ennek köszönhetően hitelesebb is, mert mertek belenyúlni a feketelevesbe a készítők. Csak a poszter ne lenne olyan ronda! Ebben igazi rabu-rabu van a szereplőink között. Shinohara Ryoko már profin játssza a 30 feletti nőt, Miura Haruma pedig döglesztő! És hatalmas respect a vége miatt!

2. Koishite Akuma

Máig nem értem, miért nem kedvelik sokkal többen ezt a sorozatot. Pedig ilyen témában az egyik kedvencem. Persze a főszereplő tanárnő, nálam ez sokat számít. De a kémia is működik, főleg hogy bonyolultabb az egész, mint egy sima „beleszerettem a tanárnőbe” történetnél. Katou Rosa kedves, Nakayama Yuuma meg úgy játszik 15 évesen, hogy meghajolok előtte. Még sírtam is rajta.

1. Majo no Jouken

Az abszolút kedvenc, a téma alfája és omegája nekem a Majo no Jouken. Igazából magamról sosem tudnám elképzelni, hogy ilyen megesne velem, mégis fontos témát boncolgat. És Matsushima Nanako itt lett az egyik kedvencem, csak úgy, mint Takizawa Hideaki is. A kémia is működik, sokkal jobban, mint az elvárható lenne. Bármikor újranézném, ha valaki adna nekem két szabad napot!

Észrevétel? Ellenvetés?

Ha tudtok még ilyen sorozatokat, szívesen várom a címeket, mert azt hiszem, ezek az egyik kedvenceim a romantikus műfajon belül!

Boku no Ita Jikan

Ritkán van olyan, hogy kifejezetten sírós darabra vágyom, de ma egész nap szontyolodott kedvem volt (lehet az eső miatt), úgyhogy fellapoztam a listámat, hogy ilyen estekre milyen doramák állnak készen a számomra. Rögtön ki is választottam a Boku no Ita Jikant, ami 2014 telén, tehát 7 hónapja ment a Fuji tv-n. 

1. A történet: Azt hittem, a szokásos téma lesz, avagy a rákos vagy, meg fogsz halni. De nem, itt kb olyan betegsége lesz a srácnak, mint a Stephen Hawkingnek (nem lestem utána, csak gondolom). És nem spoilereztem le semmit, mert az első rész is így kezdődik. Na de aztán persze onnan indulunk, amikor még senki nem tud semmit a betegségről. Takuto, a főszereplőnk éppen munkát keres és összefut Meguval. Szóval nagyjából szerelmi szál kibontásáról szól az első rész, ami nekem mindig tetszik, itt meg főleg!

2. A karakterek: Mindegyikük megfogott, mert Takuto kedves, vicces, ám nagyon jól belátni emögé az álarca mögé. Megu pedig cuki. Nem szoktam megkedvelni a lány karaktereket egyhamar, de őt bírom.

3. A színészek: Miura Haruma nagyon jó, mint mindig. De komolyan… ezután most már meg kell néznem minden szerepét. Ha belegondolok, mennyire más nőcsábász szívtipó volt ezelőtt, most meg átlagos főiskolai diák… És jelentem, Tabe Mikako megtanult játszani! Nem tudom, hogy minek köszönhető ez a nagy változás, de szeretem. Szép, kedves, nem erőltetett, pont olyan, amilyennek kell! És még a hangja sem irritál, pedig szokott. De az is lehet, hogy csak ezek a drámaibb szerepek állnak neki jól. Mindenesetre ügyes, mert elhiszem, hogy Takutonak bejön Megu. Itt van még Saitou Takumi, aki megint gonosz karaktert fog alakítani szerintem, amiben nem a legjobb. 

4. Hihető: Nem tudtam jobb szót erre, de sok sorozat olyan valószínűtlen. Például a szerelmi szálak terén… gondoljunk az Akai Itora, vagy kb a romantikus sorozatok 90%-ának csókjaira és öleléseire. Itt meg piknikeznek és röhögnek és elhiszem, hogy két fiatal így ismerkedik!

Nagyon sok lehetőség van benne, de persze azért biztosan fog egy sablont követni. Mindenesetre a megvalósítás tetszik, meg a nyitottsága és őszintesége is. Még családi dráma is kibontakozóban van, a szerelmi szálról nem is beszélve. Az egy órás első rész pillanatok alatt elrepült! Ajánlott. És szerintem lesz majd belőle belepillantós bejegyzés is, mert csak!

Bloody Monday

Ha fiúnak kell japán sorozatot ajánlanom, mindig ez az első, amit mondok, mert akció és nagyon izgalmas. Bár persze ez akkor is áll, ha lánynak ajánlok akciót, avagy megkérdezik a top 10 kedvenc sorozatomat, mert szerintem rajta lenne a listán. (Hmm, jó régen csináltam toplistát.)

Adatok:

Részek: 11

Sugárzás: 2008 ősz – tél

Dalok: flumpool – Over the rain ~Hikari no Hashi~

Infó még a sorozatról: itt és itt

Történet:

Gyilkos vírus, így kezdődik, és ettől lehetne egészen elcsépelt és ezerszer elmondott történet, de erről szó sincs! Merthogy a főszereplőnk Takaki Fujimaru, egy igen ügyes hacker, aki már gimis korában is szép kis bűnlajstrommal rendelkezik, hogy hová mindenhová tört be. Előzőleg elkapták őt, de most a japán titkosszolgálat kéri a segítségét ebben a gyilkos vírusos ügyben, és ha nem segít, egész Japánnak annyi. Talán még így is sablonosnak hangzik, de nem az, mert sosem tudjuk, ki kivel van, ki beépített ügynök, ki elvakult terrorista, ki lázadó, és még sorolhatnám.

Karakterek:

Takaki Fujimarut lehet és kell is kedvelni. Mert zseni, egyrészt, másrészt meg segít a barátain, és védi a családját.

Hm, kicsit bajban vagyok, mert elég sok szereplőnk van, vagy ha nem is sok, de nem nagyon lehet úgy írni róluk, hogy ne lőjem le a poént, szóval hogy ne derüljön ki, hogy ki mellett állnak. Így hát erről nem is nagyon írok többet, kivéve az egyértelműen legerősebb negatív szereplőnket, J-t, aki az én abszolút kedvenc gonosz karakterem! Nagyon bírom a stílusos negatív szereplőket!

Szereplőgárda:

Miura Haruma szerintem legjobb szerepe. Mostanában szexi fiúkákat alakít, avagy mindenkit teherbe ejt :D, a mindjárt kezdődő új sorijában meg haldokolni fog, de szerintem akármit is csinál, ez a legjobb szerepe és szerintem, ez volt az a szerep, ami igazán népszerűvé tette. Megjegyzem, meg is érdemelte!

Narimiya Hiroki szintén zseniális, sokkal jobban áll neki is ez a szerep (ő J), mint a műteni nem tudó doktor, vagy a gonosz barát, a furi tinédzser, vagy a rockzenész – de még folytathatnám 😀

És innentől kezdve csak felsorolás szintjén, azok, akiket nagyon kedveltem a sorozatban: Kichise Michiko, Ashina Sei, Matsushige Yutaka, Yoshizawa Hisashi, Anami Atsuko, Katase Nana

És akik nem tudnak játszani: Kawashima Umika, Fujii Mina, Tokunaga Eri

Pozitívumok:

– Az izgalomfaktor: sosem tudni, ki kivel van, mit miért csinál, hány szálon fut a történet. És ez így is marad egészen a végéig, amíg össze nem áll a kirakós.

– A színészek: tényleg nagyon jól válogatták össze a szereplőket, mint a két oldalon nagyon erős kaliberű színészek, vagy karakterek vannak.

– Nem unalmas, tényleg, egyetlen perc erejéig sem.

– A hackelős részek voltak a kedvenceim, anyukámmal még mindig szoktuk emlegetni, pedig már évekkel ezelőtt néztük 😀

– A zene!

Negatívumok:

– A nyitott vég, mert hogy lehessem második évadot csinálni, amit csináltak is.

– Pár színésznő elég gyenge alakítása

Hasonló dorama:

Talán az Unfair, csak ez sokkal-sokkal pörgősebb.

Amit tanultam belőle:

Sose bízz senkiben? 😀

Értékelés:

10/10

Taisetsu na Koto wa Subete Kimi ga Oshiete Kureta – Inkább ne!

Mivel valaki szavazott a Kifogásokra, hogy ezt szereti legjobban, meg amúgy is régen volt friss, gondoltam itt az ideje, hogy elmondjam, miért hagytam abba a Taisetsu na Koto wa Subete Kimi ga Oshiete Kuretát a 7. résznél, három résszel a vége előtt.

1. Az elvárásaim: tanár-diák szerelemről beszéltek benne, mármint hogy az fog történni, nos a hetedik részig jóformán semmi ilyesmiről szó sem esett, vagyis de, csak olyan hülyén tálalták, hogy teljesen elment tőle az étvágyam…

2. A főszereplő Shuuji: hát én ennél töketlenebb palit még nem láttam. Megjegyzem azonban, hogy Miura Haruma nagyon jól alakítja ezt a döntésképtelen csávót, kár hogy nem bírtam.

3. A többi karakter: senkit sem tudtam megszeretni, komolyan. Van 3 főszereplőnk, de egyiket sem szerettem, nem tudok velük azonosulni és a döntéseiket sem értem.

4. A zene: komolyan, Pink??? Azt hittem, a kilencvenes évekbeli doramáknál volt ez divat…

5. Mindezek mellett a történet alakulását sem nagyon értettem. Nem akarok spoilerezni, de nem hiszem el, hogy valaki hónapokig el tud titkolni egy terhességet tanárként… brazil szappanopera fíling, a Marimárban is ez volt! 😀

6. Az első részben tetszett, hogy előkerültek tanári problémák, hát ezek elmaradtak később, így még ez a része is hiányzott, pedig ez lett volna, ami érdekelt volna.

7. Kell még több érv? Mondhatnám még azt is, hogy semmi hangulata, különleges atmoszférája nincsen, ami ott marasztalna egy-egy újabb részre.

Az egyetlen, amit sajnálok az az, hogy Suda Masaki miatt nem néztem végig.  Egyébként tényleg olvastam róla rosszakat, de bíztam benne, hogy tetszeni fog, hiszen sok olyan sorozat volt már, ami ennek ellenére tetszett. Esetleg ha valaki végig bírta nézni, és tetszett is neki, rám cáfolhat!

Taisetsu na Koto wa Subete Kimi ga Oshiete Kureta – első benyomás

Van pár dorama, ami témájánál fogva mindig is érdekel, ilyen pl. a korkülönbség a romantikus kapcsolatokban, a házasság melletti viszony, vagy éppen a tanár-diák szerelem. Ez utóbbi van (elvileg) ebben a sorozatban, kíváncsian várom, hogy mi fog ebből kialakulni.

1. A történet: most mondhatnám azt, hogy nagyon sablonos. A főszereplő tanárunk együtt aszik egy lánnyal, akiről aztán másnap kiderül, hogy a diákja. A Koukou Kyoushi is így kezdődik, úgyhogy nem lepődtem meg. A lánynak van valami betegsége is, de egyelőre nem sok minden derült ki belőle.

2. A karakterek: kicsit olyan fura érzésem van elsőre minden karakterrel kapcsolatban, nem tudom, de egyelőre senki sem szimpatikus és senki sem érintett meg, nem túl jó kezdés.

3. A színészek: Miura Haruma tudom, hogy jó lesz, és talán ki is tartok miatta, ha nem lesz túl unalmas vagy vészesen rossz. Egyébként sosem színész, általában téma szerint választok következő doramát. Ami érdekes még, hogy Takei Emi is itt van, akit ugye az Asukóban is nézek most. A mellékszereplők között meg Gouriki Ayame, akit szintén nézek két sorozatban. Fontos szerepben itt van még Toda Erika, akit nem kedvelek, nem tudom miatta-e, vagy csak azért, mert folyton idegesítő karaktereket játszik. Most sem volt túl ígéretes… Meg kell említenem még Suda Masakit, akit személy szerint nagyon szeretek (leginkább a Rich Man Poor Womanban játszott egyetlen epizódban feltűnő kábé 3 perces szerepe miatt, azóta viszont követem és figyelem), igaz, hogy csak mellékszereplőként, de őt is jó figyelni.

4. A pozitívum: Ami tetszett, az igazából Kashiwagi-san problémái tanárként. Kíváncsi vagyok, mennyire lesz sablonos, és hogy mit tudnak kihozni belőle. Szeretnék egy olyan tanár-diák szerelmes doramát látni, ami legalább annyira jó, mint a Koukou Kyoushi vagy a Majo no Jouken… egyelőre ezt nem érzem annak, de majd meglátjuk. Még pár részig maradok, talán a végéig is, majd kiderül.

Last Cinderella 5. rész

Magam sem hittem volna, de sokkal jobb lett, mint amire számítottam! Most már nem bírom nézni, hogy a kissé negatív hangvételű első benyomásom van csak kint, úgyhogy muszáj elmondanom, hogy jó ez a sorozat. És teljesen meglepődtem, de nagyon drukkolok Hirotónak. Miura Haruma annyira tökéletesen csinálja a dolgát, hogy az alapból ellenszenves karaktert is megszerettette velem, pedig nem akartam kedvelni. Drukkolok!

Last Cinderella – első benyomás

Úgy terveztem, hogy várok vele a lefutási idő végéig, és ha kész, egyben megnézem. De aztán rátaláltam a magyar feliratra, és muszáj volt elkezdenem. Nem bántam meg, az első rész alapján érdekesnek tűnik, bár van egy női célközönség, akiket vonz. Gyakorlatilag asszem minden női nézőt érdekelhet a majdnem teljesen meztelen Miura Haruma 😀

1. Történet: A majdnem 40 éves Sakura-san egyre férfiasabban kezd viselkedni, de aztán úgy dönt, ideje pasit találnia magának. Gyakorlatilag ennyi a lényeg 😀

2. Színészek: Ezért kezdtem bele, mert Shinohara Ryouko az Unfairban igazán remek volt, így tudtam, nem csalódok benne. Fujiki Naohito is szerethető színész, a szerepei is rendben vannak, itt mellesleg a vártnál is sokkal jobban néz ki. Mikor először megláttam, egy kissé elállt a szavam. Miura Haruma meg persze a szexi potenciál a sorozatban. Amint meglátja az ember lánya, elcsöppen a nyála. A készítők is nagyon jól tudhatták ezt!

3. A sztori: Van a fejemben egy kialakult forgatókönyv a történet továbbhaladásával kapcsolatban. Már az első rész olyan volt, hogy le tudnám írni, várhatóan mi lesz az utolsó részben. Ezt meg is teszem, akit nem érdekel, ugorja át: Sakura-sant Hiroto igazából csak csábítgatja, és pont mire Hiroto tényleg beleszeret, akkor derül ez ki. Rintarou-san meg Hiroto felbukkanásakor féltékeny lesz, ráébred az érzéseire. A végén Sakura-san Rintarou-sannal jön össze. Nagyon remélem, hogy nem így lesz, örülnék egy kis sablonmentességnek!

Talán kitartok a végéig, igazából Miura Harumát bámulni nem rossz időtöltés. Ráadásul a színészeket is mind kedvelem, magyar felirat is van. Mindemellett pedig kevés olyan dorama van, ahol ennyit beszélnének a szexről.

14 sai no Haha – 14才の母

Az egyik első doramáim között volt, amit láttam. Akkor lenyűgözött, és a bejegyzés kedvéért újra megnéztem az első és az utolsó részét, hogy emlékezzek. Mindenesetre ezt a bejegyzést nagyrészt a több mint két évvel ezelőtti emlékeimre és érzéseimre alapozva írom. 

Adatok:

Részek: 11

Sugárzás: 2006 ősz

Dalok:

– Shirushi by Mr. Children

Infó még a sorozatról: itt és itt

Történet:

Azt hiszem, ez a legütősebb része a sorozatnak. Emlékszem, amikor elkezdtem nézi, rögtön az jutott eszembe, hogy le kéne vetíteni a tiniknek a suliban… Szóval a főszereplőnk egy 14 éves lány, Ichinose Miki. Aztán terhes lesz (igen, kb. a sorozatban is ennyire hirtelen ez a rész). A szokásos társadalmi elvárásokat borzolgató téma, tinédzserterhesség, és én szeretem az ilyen érdekes témákat. Van itt minden, megértő és kevésbé megértő család, kotnyeles riporter, gyáva apuka… érdekes, és megható is, bár szerintem picit túl idealista.

Karakterek:

Ichinose Miki egy normális tizennégy éves kislány. És senki se sértődjön meg, aki esetleg éppen ennyi éves, de ez még igenis KISlány kor. Mikinek aztán döntést kell hoznia, mégpedig, hogy mi legyen a gyerekkel. Valahogy néha eléggé hihetetlen nekem, hogy ennyire bátran és éretten mer gondolkozni… de ettől eltekintve, vagy épp ezért is lenyűgöző karakter.

Kirino Satoshi az apuka, az önmagát kereső srác, eléggé gáz családi háttérrel. Egy gyáva kukac, akit az ember a sorozat közben egész végig jól pofon csapna. De aztán jellemfejlődünk, szerencsére.

Ichinose Kanako az anyuka, Miki anyja. Kétségkívül a legszimpatikusabb karakter az egész sorozatban. Aki úgy gondolja, fontos, hogy figyelembe vegye azt, amit a lánya szeretne. Igazán szerethető karakter és teljesen megérteni a vívódását és a döntéseit is.

Hatano Suguru a kotnyeles riporter, aki a modern tinédzserekről készül cikket írni. Mikire is ráakad, és nem túl kedvesen vájkál az életében. De aztán ő is egyre szimpatikusabbá válik, ahogyan lassan részesévé válik a történéseknek.

Szereplőgárda:

Shida Mirait itt láttam először és le voltam nyűgözve, hogy ilyen fiatalon ilyen jól játszott. Azóta már több sorozatban is találkoztam vele és mindig jól teljesített, bár még mindig kissé komolytalannak tartom a nagy szerepekre.

Miura Harumát is itt láttam először, és annak ellenére, hogy a karakterét nagyon nem kedveltem, mégis elégedett voltam vele. Később meg aztán még inkább, amikor főszerepekben is remek volt.

A többiek, így Tanaka Misako vagy Kitamura Kazuki is teljesen rendben voltak, de a dorama legerősebb része inkább a forgatókönyv, szövegkönyv.

Pozitívumok:

– A téma: mint említettem, ez a sorozat erőssége. Mert érdekes és fontos téma, amiről beszélni kell.

– Az anyaság ennyiféle bemutatása, mert nem csak Miki döntéséről van ám szó, hanem az ő édesanyjáról, vagy épp Kirino-kun anyjáról. Összetettem és szépen mutatja be mindezt.

– Más érintett témaként megjelenik az apa szerepe, a barátok, a családi összetartás, öngyilkosság, továbbtanulás… van itt minden, amivel egy ilyen helyzetben találkozhat az ember.

– Megérintő: emlékszem, hogy sok (az első kivételével szerintem minden) részen sírtam.

Negatívumok:

– A „szerelmi” szál: mert, talán a fiatalkorú szereplők miatt nem igazán éreztem megalapozottnak a köztük lévő szerelmet.

Amit tanultam:

– A téma fontossága, érdemes gondolkodni

Értékelés:

8/10